Dos Santosnál hosszabban csak Teodoro Obiang, Egyenlítői-Guinea első embere gyakorolta az elnöki teendőket Afrikában. Angolaiak egész nemzedéke csak a 74 éves Dos Santost ismerte államfőként. 1979. szeptember 21. óta állt a gyilkos polgárháború által is sújtott Angola élén, amely gyorsan Afrika egyik legnagyobb olajkitermelőjévé vált. Úgy tűnik, Dos Santos egészségi állapota is siettette a visszavonulást, amelyet eredetileg 2018-ra terveztek. Az elmúlt hónapokban az elnök spanyolországi "magánlátogatásai" riasztó híreszteléseket tápláltak, egy ponton arra késztetve környezetét és családját, hogy cáfolják halálhírét.
"Érdekes kérdés, hogy utódának mennyiben lesz lehetősége fordulatot végrehajtania", mivel a hatalom átadása után is Dos Santos, pártfőnökként és egy befolyásos tanácsadói bizottság tagjaként, fogja a háttérből mozgatni a szálakat - mondta Frank Aletter, a Német Ipar- és Gazdasági Kamara Afrika déli részéért felelős beosztottja.
Angola erős embere egy szűk elittel együtt továbbra is rajta tartja a kezét az ország gazdasági kincsein. Törvényileg biztosította, hogy döntéseit az utód nem vonhatja vissza, nem kérdőjelezheti meg. Óvatos gazdasági nyitásra mégis van remény.
Az olajban és gyémántban gazdag, Afrika délnyugati részén elterülő országban - csaknem háromszor akkora, mint Németország - hatalmas távolság választja el a gazdagokat és a szegényeket. Emberi jogi szervezetek szerint a kormányzó elit korrupciós és elnyomó gyakorlata széles körben elterjedt a közel 30 millió lakosú országban. A bírálók azt vetik Dos Santos családjának szemére, hogy szemérmetlenül meggazdagodott az angolai olajkincsen. Dos Santos legidősebb lányát, Isabelt megtette a Sonangol állami olajkonszern főnökévé. Isabelnak, a befolyásos vállalkozónak, egyben mérnöknek angolai és portugál bankokban, távközlési vállalatokban és médiumokban is van részesedése, a Forbes magazin becslése szerint ő Afrika leggazdagabb asszonya.
José Eduardo dos Santos válságban lévő országot hagy maga után. Az olajmanna 15 éven keresztül biztosította a feltöltött kasszákat, de ennek ellenére Angola a világ egyik legszegényebb országa maradt. 2014 óta a "fekete arany" árának esése Angolát a pénzügyi kifulladás közelébe sodorta és erősen megnövelte a munkanélküliséget.
Dos Santos pártja, az MPLA (Népi Mozgalom Angola Felszabadításáért) a függetlenség elnyerése óta irányítja az országot, s nem kell komolyan félnie hatalmának elvesztésétől. Eddig fölényes többséggel rendelkezett a parlamentben, 220 mandátumból 175 volt az övé.
Isaias Samakuva, a legnagyobb ellenzéki párt, az UNITA (Nemzeti Unió Angola Teljes Függetlenségéért) jelöltje totális csőddel vádolja az MPLA-t, s manipulációtól tart. Felszólította a szavazókat, hogy voksuk leadása után a szavazatok megszámlálásának végéig maradjanak a választási irodákban.
Az MPLA jelöltjének, Joao Manuel Goncalves Lourenco eddigi védelmi miniszternek a megválasztása biztosnak látszik. "Nehezen képzelhető el, hogy az MPLA elveszíti a választásokat. A vereség politikai cunamival érne fel. Az igazi tét, hogy mennyivel fog nyerni" - mondta a Didier Péclard, a genfi egyetem kutatója.
Az angolai ellenzék gyenge és már a választási kampányban hiányolta az átláthatóságot. Polgárjogi szervezetek mélyen gyökerező autoriter struktúrákra és semmiképp sem független médiumokra és igazságszolgáltatásra hívják fel a figyelmet. Az Európai Unió részéről csak négy választási megfigyelő lehet jelen.